Folytatódik a korábbi cikksorozat a This is the Life lemez utolsó harmadával, az A Wish For Something More-ral, a Footballer's Wife-fal, a The Road To Home-mal és a lemezen rejtett dalként szereplő Dougie MacLean-feldolgozással, a Caledoniával. A dalok közül egyik sem jelent meg kislemezen - pedig a Footballer's Wife szerintem az album egyik legjobb legeslegjobb dala, így mindenképpen megérte volna kiadni, mondjuk az L. A. helyett.

A Wish for Something More

Amy - a saját bevallása szerint - annyira nem szerette ezt a dalt, hogy ahhoz, hogy egyszer-kétszer eljátszhassák koncerten, át kellett hangszerelniük, hogy ne legyen akkora kínszenvedés. Aztán egy jó ideig nem is játszották a dalt egyáltalán, végül 2014 nyarán került vissza a koncertek setlistjébe egy rövid időre, és Amy bevallotta, hogy a koncertek előtt rá kellett gugliznia a saját maga által írt dalszövegre, mert az évek során teljesen elfelejtette,
Én sem szeretem különösebben, de az eredeti változat sokkal jobban tetszik, mint az áthangszerelt.

Footballer's Wife

Ha azt kérdeznék tőlem, hogy melyik a kedvenc dalom Amytől, valószínűleg a Footballer's Wife-ot mondanám. Amy gimnazista lányként olyan társadalmi szatírát írt, amit sok felnőtt is megirigyelhetne. A dalban a múlt hírességeit szólítja meg, nekik panaszkodik, hogy ma már gyakorlatilag bárkiből lehet celeb, semmilyen teljesítmény nem kell hozzá, bőven elég annyi, hogy egy focistával van együtt. Amy egyik leggúnyosabb, legszarkasztikusabb dala, de ezzel együtt talán a legszebb is. A sors iróniája, hogy a lemez megjelenése után egy évvel Amy összejött Steve Lovell-lel, a Falkirk csatárával - jelenleg pedig Richard Foster, a Glasgow Rangers játékosa Amy párja. Ez természetesen nem változtat a dal üzenetén, hiszen Amy sosem a vőlegénye sikeréből akart megélni, nem is szereti, ha sztárpárként emlegetik őket, és rengeteget dolgozott azért, amit elért - ezért meri ma is énekelni a dalt.

The Road To Home

Amy egyik korai dala, amit a halott kutyája, Jackson emlékére írt. Amy mindössze kétszer énekelte fesztiválon, ami nem csoda, mert kifejezetten kis klubokba, kávázókba, intim, kis fellépésekre való dal. Érdekes, ahogy egyetlen gitár kíséretével indul, aztán sorban kapcsolódnak be a hangszerek - nagyon kellemes, kedves dal, fájdalmas, de megnyugtató.

Caledonia

Dougie MacLean-feldolgozás, rejtett dalként szerepel a lemezen. Gyönyörű, egyszálgitáros változat, az egyszerűsége szép. Érdekesség, hogy Andy Murray olimpiai bajnok teniszező annyira szereti a dalt, hogy az esküvőjén is elhangzott.