Amíg egy Travis CD-től eljutott a saját lemezének megjelenéséig, Amy Macdonald megtapasztalhatta, hogy milyen vékony vonal választja el a bátorságot a hírnévtől. Az egész azzal kezdődött, hogy sokat hallgatta a Travist és Pete Dohertyt, és sokszor zenélt, énekelt pihenésképpen a barátainak, még mielőtt ismertté vált volna a hazájában, Skóciában. A húszéves lány bemutatkozó lemeze a This Is The Life Nagy-Britanniában már dupla platina, és úgy tűnik, hasonló sikereket ér majd el az Egyesült Államokban is. A This Is The Life augusztus 19-én jelenik meg Amerikában, és ezzel együtt az első kislemez, a Mr Rock'n'Roll is megvásárolható lesz.

Egy ilyen hihetetlen személyiséget ismerhetünk meg kicsit mélyebben ebben az interjúban. Mesél arról, hogy miből merít ihletet, és beszél a Steve Lovell-lel való eljegyzéséról is.

A legújabb felfedezettként üdvözölték a zeneiparban. Miért lett ennyire népszerű?
Tulajdonképpen senki nem mondott olyat, hogy én lennék a legújabb felfedezett. Utálom, ha egy művész állandóan pörög, minden magánéleti dolgot tudsz róla, még mielőtt hallottad volna énekelni. Nálam minden a zenéről szól. Lassan jöttek a sikerek. (...)

Ön skót. A hazája zenéjéhez nyúl vissza, amikor dalokat ír?
Nálam az, hogy honnan veszem az ihletet, sosem tudatos. De nem tagadom, egy gyönyörű, csodálatos országban élek, biztos vagyok benne, hogy ez is hatott a zenémre.

A legtöbb dalát egyedül írja. Milyen dolgok határozzák meg azt, hogy éppen van-e kedve hozzá?
Éreznem kell az ihletet. A legegyszerűbb dolgok is hatással vannak rám. Mivel otthon a barátaimmal, a családommal vagyok, általában ez ad ihletet. (...)

Nagyon sok önhöz hasonló korú fiatal zenész van a "piacon". Hogy próbálja megtalálni a helyét a tömegben?
Jól érzem magam, ha a háttérben lehetek. Nem vágyom a hírnévre, nem akarok celeb lenni. Számomra ez a hivatás a zenéről szól, és amíg ez így van, addig minden rendben.

A bemutatkozó lemeze tavaly első volt az angol toplistán. Mit gondol, megismétlődhet ez az Egyesült Államokban is?
Fogalmam sincs, hogy fog reagálni erre a zenére az amerikai közönség. Nagyon boldog lennék, ha ott is megszeretnék azt amit csinálok, de azok után, amit Európában elértem, semmiképp nem lehetek csalódott.

Bejelentette, hogy a barátja, Steve Lovell focista eljegyezte önt. Ön 21 éves, a karriere csúcsán van. Nem fél az elköteleződéstől?
Egyáltalán nem. Kevésbé mint valaha. Még soha nem voltam ilyen boldog, és Steve a legfontosabb személy az életemben.

Még milyen dolgok érdeklik a zenén kívül?
Most elég nehéz időt találnom a hobbijaimra, mert állandóan utazok, de nagyon sok minden érdekel, szeretek moziba járni, olvasni, a barátaimmal lenni.

Elkezdte már írni a dalokat a következő lemezére?
Most nincs rá időm, és nagyon nehéz ihletet merítenem bármiből is, mert folyton csak a szállodai szobákat meg a reptereket látom. Egy idő után mindegyik egyformának tűnik. Nem sietek az új albummal, most nagyon elfoglalt vagyok.

Mit gondol, milyen zenész lesz önből 10 év múlva? Hosszú távon is szeretné folytatni a zenélést?
Szeretem a zenét, és addig fogok zenélni, amíg élek! Másfajta vágyaim is vannak, de imádok turnézni és előadni.

Ha lehetne egy kívánsága, mi lenne az?
Meg szeretném hódítani a zenémmel Amerikát.

Van valamilyen személyes üzenete az olvasóknak?
Vegyétek meg a lemezem kééééérleeeek bennetekeeet!

2008 augusztus 15.
Az eredeti, angol nyelvű interjú forrása az aceshowbiz.com