forrás: maytherockbewithyou.com
írta: Troy Culpan
ford.: Tachion

A csodálatos Amy Macdonalddal beszélgettünk az első ausztráliai útja alkalmából a zenéjéről, az első sikereiről és a gyors autók iránti rajongásáról.

Üdv itt Ausztráliában! Most először vagy itt, és nincs is jobb módja az idelátogatásnak annál, mint Bryan Adams-szel turnézni, úgyhogy üdvözlünk itt...
Tudom, jól megszervezték: mindig is szerettem volna Ausztráliába utazni csak egyszerű turistaként, úgyhogy az, hogy idejöhettem, és ráadásul közben még zenélhetek is, egyszerűen tökéletes, és Bryan Adams előzenekarának lenni is álmom volt, úgyhogy nem is jöhetett volna jobban össze a dolog.

Volt már lehetőséged korábban is együtt zenélni vele?
Ezelőtt még nem találkoztam vele, úgyhogy alig várom, hogy találkozhassunk, és hallhassam élőben a dalait, szerintem fantasztikus művész, úgyhogy biztos vagyok abban, hogy remek koncerteket ad majd.

Ausztráliában még nem volt sok sikered, mennyire vagy izgatott, hogy most ide is elhozhattad a zenédet?
Nagyon izgatott vagyok, mert sosem voltam még itt, sosem zenélhettem még itt, és mindig nagyszerű, ha új helyekre mehetek el, és lehetőségem van fellépni új közönség előtt, és láthatom, milyen egy-egy ottani koncert. Én és az együttesem egyfolytában pörgünk és nagyon várjuk, hogy felléphessünk.

Milyennek írnád le a zenédet egy olyan embernek, aki még sosem hallott rólad?
Nem hinném, hogy teljesen illenék egy adott műfajba, sokféle különböző hangzásvilágot keverek, alapvetően talán nagyrészt popdalokat írok, de sokan azt mondják, folkos vagyok. Minden dalomat én írom, minden dal mögött történet van, és sokféle hangzásvilágban szerzek zenét, mindenki találhat benne olyat, ami neki tetszik. Legalábbis remélem. *nevet*

(...)

2007-ben, amikor az első lemezed megjelent, mit gondolsz, hogy sikerült kitűnnöd a tömegből, és hogy tudtál ilyen sikereket elérni (főleg Európában)?
Jó alakult a dolog, teljesen lenyűgözött, hogy ennyire jól alakult, és tényleg nem értem, miért; nem értem az okait, de örülök annak, amit az emberek mondtak, hogy ez azért van, mert kötődnek hozzám. Nem vagyok olyan giga-mega-szupersztár mint mondjuk Lady Gaga vagy valaki hasonló, úgy érzem, az ilyen sztárok nagyon távol vannak mindenkitől. Az emberek azt mondják, hogy én vagyok a "szomszédlány", és amikor hallgatják a zenémet, úgy érzik, közük van azokhoz a dolgokhoz, amikről énekelek, és a saját érzéseiket indítja el bennük; ezek a témák sokkal könnyebben megtapasztalhatóak [az átlagember számára is], és ez az egész sokkal természetesebb.

Tavaly ilyenkor adták ki a legújabb lemezedet, a Life In A Beautiful Light-ot. Így, hogy két korábbi lemezed jelent már meg, volt valami, amin változtattál a korábbiakhoz képest, amikor a lemezt kidolgoztad?
Nem különösebben: számomra a dalszövegírás, zeneszerzés mindig is nagyon természetes dolog volt, sohasem törekszem arra, hogy egy adott stílusban írjak, mindig hagyom, hogy sodorjon az ár, és figyelem, mi történik. Most is ugyanezt csináltam, és ez egy teljesen hétköznapi dolog a számomra.

(...)

Említetted, hogy a lemez elég pozitív hangvételű, és sok optimizmus van a zenédben. Ezt kifejezetten közvetíteni is akarod az embereknek?
Nem kifejezetten akartam, de elég optimista ember vagyok, mindig pozitívan gondolkozok, és így adódott, hogy ez tudattalanul részévé vált a zenémnek is, de azt hiszem, ezt szeretik az emberek. Jobban szeretik, ha bekapcsolják a rádiót, és olyan dalt hallanak, amitől mosolyogni kezdenek, mint folyton olyan lírai, szomorú dalokat hallgatni, amitől mindig sírni akarnak. *nevet*

Mióta 18 évesen kiadták az első lemezedet, szerinted hogyan nőttél fel - mint emberileg, mint művészileg?
Ezt sokszor nehéz megállapítani, mert nem tudsz visszalépni, és magadba nézni, hogy milyen is volt a kezdet, de először nehéz volt, mert a világ amibe keveredtem, teljesen ismeretlen volt, de szerencsére mindig is érettebben gondolkoztam, fiatal voltam, felnőttes gondolkozásmóddal - az emberek mindig ezt mondták rólam. *nevet* Mindig érdekelt, mi zajlik a háttérben. Összességében szerintem érettebb és tapasztaltabb lettem, és 25 évesen annyi mindent láttam, annyi helyre eljutottam, mint más kétszerennyi idősen - amit én nagy megtiszteltetésnek érzek, és nagyon szeretem a munkám, boldoggá tesz, úgyhogy örökké hálás leszek azért a támogatásért, amit kapok.

Hát, legalább nem nézel ki öregnek, ez a legfontosabb dolog...*
*nevet* Adj neki pár évet...

Akkor is folyamatosan írsz dalokat, amikor turnézol?
Nem, nagyon otthonülő típus vagyok, az ihlethez nekem kell, otthon lehessek a saját dolgaim között. Ha turnézok, mindig eszembe jut egy-egy kis ötlet, amit vagy lefirkantok egy cetlire, vagy beírom a telefonomba hogy emlékezzek rá, de sosem ülök le rendesen dalt írni, amíg haza nem értem.

Amellett, hogy "folk rocker" vagy, az autókért is rajongsz, ami fantasztikus - szerinted fogsz tudni itt Ausztráliában is vezetni, amíg itt vagy?
Nem hinném, hogy erre lehetőségem, de ez egy olyan dolog, amit mindig is szenvedélyesen szerettem, szeretem az autókat, a Top Gear-t, szeretek száguldozni, meg minden ilyesmit. *nevet* Mindig is izgalmasnak tartottam.

Mondtad, hogy most először vagy itt. Hova szeretnél még [Ausztrálián kívül] eljutni turnézni?
Olyan helyekre, mint Japán és Ázsia. Még sosem voltam ott, és a japánok mindig mondják nekem, hogy Japán milyen csodálatos, de még nem volt lehetőségem eljutni oda. Szívesen elmennék turistaként is, de nagyon örülnék, ha fel is léphetnék ott.

Említetted, hogy otthon írsz dalokat, ezért az a sejtésem, hogy mivel most turnézol, így az új lemezedet még nem kezdted el. Jól gondolom?
Jól, még nem kezdtem el, folyamatosan turnézok, most pár hete lett vége a brit és az európai turnémnak, és nyárra is sok fesztivál van betervezve, egészen szeptemberig be vagyok táblázva, úgyhogy még nem kezdtem el semmit.

És mikor kaphatunk egy kis ízelítőt az új dalokból? Miután kivettél egy kis szabadságot?
Azt hiszem, erre kell egy kis idő, mert mindent én magam írok, ami elég időigényes feladat, úgyhogy sajnos nem tudok konkrét dátumot mondani, ismerem magam: kicsit hosszabb időt vesz igénybe, hogy újra belelendüljek az írásba.

Várjuk a fellépéseket, és sok szerencsét kívánunk, köszönjük, hogy időt szakítottál ránk.
Nem tesz semmit, én köszönöm.

*Szóvicc, nem lehet pontosan lefordítani: az előző kérdésre válaszul Amy azt mondja:  "I’ve always been quite an old head on young shoulders", vagyis, hogy érettebb gondolkodásmódú tini volt az átlagnál, szó szerint: idős fej, fiatal vállakon - és erre mondta az újságíró, hogy legalább nem néz ki a feje idősnek. - Tachion